Egyes dán kutatók úgy vélik, hogy bizonyították az összefüggést a COVID-19 súlyosabb eseteit tapasztaló betegek és a perfluor-butánsav (PFBA) szennyezésnek kitett emberek között.
Amennyiben igazuk van – a cikk még mindig szakértői értékelés alatt áll – az eredmények újabb bizonyítékai a koronavírusfertőzés és a környezeti szennyezés hatásai közötti összefüggésnek. Egy októberben megjelent francia tanulmány már sugall némi összefüggést az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok, köztük a perfluorozott alkilát-anyagok (PFAS) és a súlyos COVID-fertőzés között.
A PFBA egyike ezeknek a vegyi anyagoknak, amely ez emberi testbe kerülve, felhalmozódhat a tüdőben.
A dán kutatók egyértelműen rámutattak a részecske méretű anyagok tüdőszennyező káraira. A PM2,5 levegőben lebegő részecskéi, amelyek átmérője 2,5 mikrométer vagy még annál is kevesebb, könnyedén bejuthat a tüdőbe, amely ezáltal még kevésbé lesz képes megbirkózni a COVID fertőzéssel.
Ez mit jelent? Megnövekedett halálozási arányt és a COVID fertőzésének kevésbé akadálytalan terjedését a magasabb környezeti szennyezéseknek kitett területeken és közösségekben.
Egy újabb dán tanulmány azonban nemrégen kissé kifinomultabb, bár nem kevésbé aggasztó összefüggést talált a súlyos COVID és a PFAS családba tartozó PFBA koncentrációjának hosszú ideig vizsgált hatása között. A szintetikus polimerek ezen osztálya, beleértve a PFOS-t és a PFOA-t is, jelentős szerepet játszik az emberi egészségre gyakorolt hatásai révén életünkben. Olyan elemekről beszélünk most, mint például a több évtizedeken keresztül bomló vegyi anyagok; a különféle PFAS-termékek – műanyagok, tapadásmentes (teflon) bevonatok, esőkabátok -, amelyek ma márszinte mindenütt jelen vannak a bolygó vizében, talajában és növényeiben is.
A PFBA egyike volt az öt olyan PFAS-vegyületnek, amelyek mindegyikéről ismert, hogy immunotoxikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyet a dél-dániai egyetemen Dr. Philippe Grandjean vezette kutatók értékeltek.
323, bizonyítottan pozitív, 30-70 éves korosztályból származó COVID beteg plazmamintáját vizsgálták meg, amelyeket a Dán Nemzeti Biobank, a Statens Serum Institut és az Odense Egyetemi Kórház szolgáltatott számukra.
Több tényezőt is bevonva az elemzésbe, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb PFBA-koncentráció súlyosabb COVID-19 tüneteket von maga után. Azonban a másik négy PFAS-vegyület egyike sem mutatott hasonló összefüggést, sőt némelyikükhöz még alacsonyabb COVID fertőzés esélye és lefolyás is társult.
„Ez a megállapítás először meglepőnek tűnhet, mivel ez a PFAS vegyület rövidebb bomlási idővel rendelkezik az emberi vérben, és kevésbé is veszik figyelembe az egészségre gyakorolt hatásának tekintetében.” Pedig a PFBA egy náluk rövidebb láncú polimer, amelyet biztonságosabb, környezetbarátabb alternatívaként fejlesztettek ki a többi PFAS vegyülettel szemben.
A kutatások nem csak a vakcinák fejlesztésében nyújtanak támpontot, de felhívják a figyelmet a környezetünkben jelen lévő szennyező hatások egészségünkre gyakorolt hatásainak fontosságaira is és vizsgálják azok hatását a szervezetünkre és megpróbálnak arra megoldást keresni.